Vagyonadó 2027: kiket érinthet, és mire érdemes már most felkészülni?
Frissítve: 2 nappal ezelőtt
A vagyonadó 2027-re tervezett bevezetéséről szóló törvényjavaslat társadalmi egyeztetése 2026. október 14-ig tart. A tervezet alapján már a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzet is adókötelezettséget eredményezhet, a bevallás és a fizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne. A javaslat különösen a jelentős magánvagyonnal rendelkező személyek, a cégtulajdonosok és egyes vagyonkezelési struktúrák számára lehet fontos.
Fontos: a cikk a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet ismerteti, nem hatályos jogszabályt.
Írás
Vagyonadó 2027: kiket érinthet a tervezett szabályozás?
A tervezet szerint az adó az egymilliárd forintot meghaladó nettó adóköteles vagyonra terjedne ki. A szabályozás magánszemélyeket és meghatározott vagyonkezelési adóalanyokat is érintene.
A belföldi illetőségű magánszemélyeknél a magyarországi és a külföldi vagyont egyaránt figyelembe kellene venni, míg a külföldi illetőségű személyeknél elsősorban a magyarországi kötődésű vagyonelemek lennének relevánsak.
Az adóköteles vagyonba többek között ingatlanok, társasági részesedések, befektetések, bankszámla-egyenlegek és egyéb vagyontárgyak tartozhatnának. A törvénytervezet bizonyos, megfelelően igazolt tartozások levonását is lehetővé tenné, ezért az adóalap meghatározása nem pusztán a vagyon piaci értékének összeadásából állna.
Mekkora lenne a vagyonadó?
A tervezet két adómértékkel számolna:
1 százalék az egymilliárd forint feletti, 100 milliárd forintig terjedő adóalaprészre;
1,5 százalék a 100 milliárd forintot meghaladó adóalaprészre.
A magasabb adókulcs tehát csak a 100 milliárd forint feletti részre vonatkozna, az alacsonyabb kulccsal adózó sávot nem váltaná fel.
Hogyan értékelnék az ingatlanokat és a céges részesedéseket?
A vagyonadó szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az egyes vagyonelemek értékének meghatározása.
Ingatlanok esetében a tervezet meghatározott értékelési sorrendet írna elő. Elsősorban a közelmúltbeli ügyleti értékből kellene kiindulni. Ennek hiányában bizonyos feltételekkel korábbi, indexált érték, a NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje, végső esetben pedig szakértői forgalmi érték is alkalmazható lenne. A belföldi illetőségű magánszemélyek külföldi ingatlanai szintén az adóalap részét képezhetnék, külön értékelési szabályok alapján.
Tőzsdén jegyzett társaságok részesedéseinél alapvetően a piaci árfolyam lenne meghatározó. A nem tőzsdei vállalkozások esetében a tervezet összetettebb módszert alkalmazna: a számított értékben egyharmados súllyal jelenne meg a saját tőke, kétharmados súllyal pedig a jövedelemtermelő képességet tükröző hozamérték. Utóbbit főszabály szerint az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményéből, 15 százalékos tőkésítési rátával kellene meghatározni.
Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságoknál a rejtett tartalékok figyelembevétele is jelentős lehet. Ilyen tartalék keletkezhet például akkor, ha egy ingatlan vagy értékpapír piaci értéke meghaladja a könyvekben szereplő értéket.
Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozás vagyonadó szempontjából számított értéke lényegesen eltérhet a mérlegben kimutatott saját tőkétől. A tervezet egyes holdingtársaságokra külön értékelési szabályokat is tartalmaz.
Mi a helyzet az ingóságokkal és a családi vagyonnal?
A mindennapi életvitelt szolgáló ingóságok jellemzően kívül maradnának az adóalapon, de egyes nagy értékű vagyontárgyakat figyelembe kellene venni. A tervezet például a 3 millió forintot meghaladó egyedi értékű műtárgyakat, gyűjteményeket és ékszereket, valamint a 10 millió forint feletti járműveket is érintené.
A házastársak vagyonát főszabály szerint elkülönítetten vizsgálnák, figyelembe véve a vagyonjogi megállapodásukat. Ha nincs megfelelően dokumentált megosztás, egyes vagyonelemeket fele-fele arányban számíthatnának be. Az egymilliárd forintos értékhatár mindkét házastársat külön-külön megilletné.
A kiskorú gyermekek bizonyos vagyontárgyai a szülő adóalapjába kerülhetnének, míg az örökléssel vagy saját keresettel szerzett vagyonra külön szabályok vonatkoznának.
Milyen feladatok hárulhatnak a vállalkozásokra?
A tervezet a magánszemélyek mellett a vállalkozások működésére is hatással lehet. A jelentősebb saját tőkéjű társaságoknál a rejtett tartalékok meghatározása, az ehhez szükséges adatok előkészítése és a tulajdonosok tájékoztatása is feladatot jelenthet.
A cégtulajdonosoknak ezért nem elegendő kizárólag a társaság legutóbbi beszámolójából kiindulniuk. Szükség lehet a részesedés számított értékének, a társasági eszközök értékének és a releváns dokumentumoknak az áttekintésére is.
Mikor kellene bevallani és megfizetni?
A tervezet szerint a vagyoni helyzetet főszabály szerint minden év december 31-én kellene felmérni. A bevallás és az adófizetés határideje a következő év augusztus 31. lenne. A javaslat 2026. december 15-i hatálybalépéssel számol, így az első vizsgált időpont 2026. december 31. lehetne.
Fizetési nehézség esetén a NAV-tól halasztás vagy részletfizetés lenne kérhető, főszabály szerint legfeljebb 12 hónapra, kivételesen pedig akár 24 hónapra.
Mire érdemes már most felkészülni?
A jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező magánszemélyeknek, a cégtulajdonosoknak és a vagyonkezelési struktúrák érintettjeinek érdemes áttekinteniük:
mely vagyonelemek kerülhetnek az adó hatálya alá;
milyen értékelési módszer vonatkozhat az ingatlanokra és a társasági részesedésekre;
mely tartozások vonhatók le, és ezek milyen dokumentumokkal igazolhatók;
rendelkezésre állnak-e a szükséges számviteli, tulajdonosi és értékelési adatok.
A legfontosabb, hogy a vagyonadó-tervezet alapján az adókötelezettség megállapítása összetett értékelési és dokumentációs feladat lehet. Érdemes ezért időben felmérni a lehetséges érintettséget, ugyanakkor a végleges jogszabály megjelenéséig kerülni kell a kizárólag a tervezetre alapozott, visszafordíthatatlan döntéseket.
A Pro Optimum Solutions adótanácsadási és könyvelési tapasztalattal segíthet a vállalkozások vagyoni és számviteli adatainak áttekintésében, valamint a lehetséges adókötelezettség felméréséhez szükséges információk előkészítésében.
Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül egyedi adótanácsadásnak.
