Adójog

Mit jelent a jogkövetési vizsgálat? A jogkövetési vizsgálat jelentése: a NAV a jogkövetési vizsgálat keretében ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényben előírt adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e? A jogkövetési vizsgálat menete: a jogkövetési vizsgálat a megbízólevél átvételével indul. Majd ezt követően az adóhatóság adatokat gyűjthet, betekinthet a saját és az adózó nyilvántartásában, bevallásába szereplő adatokba, tényekbe, körülményekbe, ellenőrizheti azok egyezőségét és valóságtartalmát, illetve vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát is. Nem utolsó sorban pedig ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében adatokat gyűjthet másoktól is. A NAV revizor ellenőrzési eszközei meglehetősen sokrétűek. A jogkövetési vizsgálat határideje főszabály szerint 30 nap, tehát az adózónak ezen időintervallumon belül kell eleget tennie az illetékes adóhatóság idézésének, vagy lehetőség szerint elektronikus ügyintézés keretében – benyújtani a vizsgálat tárgyát képező dokumentumokat. A jogkövetési vizsgálat ideje alatt adó önellenőrzésre van lehetőség. Milyen esetekben indulhat cége ellen jogkövetési vizsgálat? Jogkövetési vizsgálat bármely adózónál és bármikor indulhat. Fontos tudni, hogy a jogkövetési vizsgálat az adóellenőrzés és büntetőeljárás előszobája lehet. Megindításának a legegyszerűbb és legbanálisabb okai is lehetnek. Történhet a rendkívül gyorsan változó jogszabályi környezet nem ismerete, az adminisztratív kötelezettségek határidőben történő teljesítésének elmulasztása, az alkalmazottak szabályszerű ki- és bejelentésének elmulasztása, vagy éppen rosszindulatú bejelentés miatt. Az utóbbi időben a KATA-s cégek vizsgálata ugyancsak a NAV ellenőrzések célkeresztjében állt, az adónem megszűnése ellenére a volt KATA-s adózók még vizsgálat alá vonhatók Az Európai Unióból beszerzett és azon belül értékesített áruk és szolgáltatások kontrolladatának /VIES/ eltérése szintén képezheti jogkövetési vizsgálat tárgyát. A cégek adózása során előfordul továbbá, hogy az ÁFA bevallásban más értékű fizetendő ÁFA összeg szerepel, vagy adott esetben az adózó egyáltalán nem nyújtott be bevallást. A NAV ezen esetekben is eljárást indíthat. Védekeznünk a jogkövetési eljárás megindítása ellen tehát nem is mindig egyszerű, adott esetekben pedig szinte lehetetlen! Mik lehetnek a jogkövetési vizsgálat jogkövetkezményei? A jogkövetési vizsgálat jobb esetben csak egy jegyzőkönyvvel zárul, amely megállapítja, hogy a cég eleget tett az iratmegőrzési és adózási kötelezettségének. A jegyzőkönyv számos esetben bizonyos cselekmények megtételére, például elmulasztott bevallás benyújtására hívja fel az adózó figyelmét, de rendelkezhet adóellenőrzés elrendeléséről , vagy mulasztási bírság kiszabásának lehetőségéről is. Mindezek szakmai értékelése és a további NAV vizsgálódás elkerülése érdekében forduljon bizalommal a jogszabályokat és joggyakorlatot ismerő profi csapatunkhoz. Ne felejtse, jogkövetési vizsgálat magánszemély esetén is lefolytatható. Miért érdemes a mi szakértői csapatunkat választani? A NAV-os szakmai múltunk és gyakorlati tapasztalatunk okán, mi nem csak a jogszabályokat ismerjük, hanem az aktuális NAV gyakorlatot is. Mi feltárjuk Ön előtt, hogy egy jogkövetési vizsgálat milyen kockázatokat hordoz vállalkozása számára és ezt követően, segítünk azok elkerülésében. A jogkövetési vizsgálat során törekszünk a lehetséges bírságok és az adóellenőrzés elkerülésére. Megbízásunk esetén Önnek személyesen semmit nem kell tennie! Amennyiben kérdésére nem találta meg a választ, úgy keressen bennünket és mi készséggel állunk rendelkezésére.

Az adótanácsadás célja, hogy segítse a magánszemélyeket és a vállalkozásokat abban, hogy törvényesen minimalizálják az adófizetési kötelezettségeiket, optimalizálják adózási folyamataikat, és megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Az adótanácsadók szakértők az adójogban és adózási szabályokban, így tanácsokat tudnak adni a következő területeken: 1.Adótervezés – Az adótanácsadó segít kialakítani a legmegfelelőbb adóstruktúrát, hogy a vállalat vagy magánszemély adóterhelése a lehető legkisebb legyen. Ez magában foglalja a különféle adókedvezmények, mentességek és levonások kihasználását. 2.Adójogszabályok betartása – A jogszabályok gyakran változnak, és az adótanácsadók segítenek abban, hogy a vállalkozások vagy magánszemélyek megfeleljenek a legfrissebb előírásoknak. 3.Adóbevallás elkészítése – Sok esetben az adótanácsadók részt vesznek az éves adóbevallások elkészítésében, hogy biztosítsák az összes levonás és jóváírás érvényesítését. 4.Adókockázatok kezelése – Az adótanácsadó segít felismerni az esetleges adókockázatokat és megoldásokat javasol azok kezelésére, minimalizálására. 5.Adóellenőrzések támogatása – Ha egy vállalkozás vagy magánszemély adóellenőrzésen esik át, az adótanácsadó segíthet a szükséges dokumentáció előkészítésében és az adóhatósággal való együttműködésben. Az adótanácsadás tehát egyszerre nyújt jogi, pénzügyi és adminisztratív segítséget, melynek célja, hogy az ügyfelek számára a legkedvezőbb adózási helyzetet biztosítsa, miközben teljesen megfelelnek a törvényi előírásoknak.

A felszámolás célja a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon. A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat. Amennyiben a hitelező kéri a felszámolási eljárás megindítását, akkor a kérelmében meg kell neveznie az adós tartozásának jogcímét, az esedékességet, majd azt, hogy miért tartja fizetőképtelennek az adóst. Az adós köteles 8 napon belül nyilatkozni a bíróságnak, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat és kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot. A bíróság a tartozás kiegyenlítésére maximum 45 napos határidőt engedélyezhet. A bíróság akkor állapít meg fizetésképtelenséget, ha az adós a tartozást a teljesítési idő lejáratát követő 20 napon belül nem egyenlítette ki, vagy nem vitatta és tartozását hitelezői felszólításra sem egyenlítette ki, vagy az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn túl nem egyenlítette ki a tartozását, ennek végrehajtása eredménytelen volt és a csődegyezség ellenére sem teljesítette a hitelezői követeléseket. A felszámolás részletszabályait csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (felszámolás törvény). tartalmazza. A felszámolás időtartalma max. 2 év lehet.

Az adóellenőrzés célja, hogy az adóhatóság (a NAV) meggyőződjön arról, hogy a vállalkozások és magánszemélyek megfelelően teljesítik-e adófizetési kötelezettségeiket, illetve a benyújtott adóbevallásokban és egyéb adatszolgáltatásokban szereplő információk valósak-e. Az adóellenőrzés során a hatóság különféle ellenőrzési módszerekkel igyekszik feltárni az esetleges hibákat, hiányosságokat, vagy a szándékos adóelkerülés jeleit. Az adóellenőrzés fő lépései és céljai a következők: 1.Dokumentumok vizsgálata – Az adóhatóság bekérheti és átnézheti a vállalkozás pénzügyi nyilvántartásait, számláit, szerződéseit, és egyéb, az adózási kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat. 2.Bevallások összehasonlítása – Az adóellenőrök a bevallásokban megadott adatokat összevetik a rendelkezésre álló más forrásokkal (pl. bankszámla-kivonatokkal, könyvelési adatbázisokkal, partnerek által jelentett tranzakciókkal) az eltérések vagy hiányosságok feltárása érdekében. 3.Kérdőívek és interjúk – Az adóellenőrök gyakran kérdéseket tesznek fel az érintett személyeknek vagy vezetőknek, hogy pontosabb képet kapjanak a vállalkozás működéséről és a pénzügyi folyamatokról. 4.Kockázatelemzés – A hatóság kockázati szempontok alapján dönthet arról, hogy mely vállalkozásokat vagy ügyfeleket ellenőrzi. Az adókockázatok felmérése alapján választják ki azokat az adózókat, akiknél valószínűbbek a hiányosságok vagy szabálytalanságok. 5.Megállapítások és szankciók – Az adóellenőrzés végén a hatóság megállapíthatja az esetleges adóhiányt, amely után adóbírságot vagy késedelmi kamatot vethet ki, ha szabálytalanságot talál. Súlyosabb esetekben, például adócsalás gyanúja esetén jogi lépéseket is kezdeményezhet. 6.Helyszíni ellenőrzés – Bizonyos esetekben az adóhatóság helyszíni ellenőrzést is tarthat, ahol közvetlenül vizsgálhatja a vállalkozás működését, raktárait, vagy akár a munkafolyamatokat is. Az adóellenőrzés tehát egy alapos vizsgálati folyamat, amely az adófizetők által szolgáltatott adatok hitelességét és pontosságát hivatott ellenőrizni, és amelynek célja az adófizetési kötelezettségek betartásának biztosítása, valamint a jogszabályoknak való megfelelés megőrzése.