A felszámolás célja a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon. A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat.

​

Amennyiben a hitelező kéri a felszámolási eljárás megindítását, akkor a kérelmében meg kell neveznie az adós tartozásának jogcímét, az esedékességet, majd azt, hogy miért tartja fizetőképtelennek az adóst. Az adós köteles 8 napon belül nyilatkozni a bíróságnak, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat és kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot.

​

A bíróság a tartozás kiegyenlítésére maximum 45 napos határidőt engedélyezhet. A bíróság akkor állapít meg fizetésképtelenséget, ha az adós a tartozást a teljesítési idő lejáratát követő 20 napon belül nem egyenlítette ki, vagy nem vitatta és tartozását hitelezői felszólításra sem egyenlítette ki, vagy az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn túl nem egyenlítette ki a tartozását, ennek végrehajtása eredménytelen volt és a csődegyezség ellenére sem teljesítette a hitelezői követeléseket.

​

A felszámolás részletszabályait csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (felszámolás törvény). tartalmazza. A felszámolás időtartalma max. 2 év lehet.

​

Cég felszámolás menete

​

A fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul kirendeli az adós felszámolóját, és végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adós elleni felszámolási eljárás elrendeléséről.

​

A felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül szükséges felvenni a kapcsolatot a felszámolóval ás átadni részére az alábbi dokumentumokat:

​

a tevékenységet záró mérleget, záró leltárt, főkönyvi kivonatot,

a társaság vagyonára (ingatlanok, járművek, készletek, berendezések, egyéb eszközök, követelések, értékpapírok, üzletrészek, pénzeszközök) vonatkozó tételes kimutatásokat, valamint nyilatkozatát arról, hogy a vagyon fizikailag hol lelhető fel, 

​

• záró bevallásokat,

• környezetvédelmi nyilatkozatot

• nyilatkozatát, hogy a társaság rendelkezik-e munkavállalóval (aktív, passzív állomány),

• nyilatkozatát arról, hogy van-e folyamatban peres eljárás a társasággal szemben, vagy a társaság             által indítottan,

• társaság élő szerződéseiről készített kimutatást és a szerződéseket.​

 

A hitelezőknek az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül be kell jelenteniük a felszámolónak, aki azokat nyilvántartásba veszi és besorolja. A felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, majd ezt követően az adós követeléseit, igényeit érvényesíti, és a vagyonát értékesíti.

​

Az elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők bármikor köthetnek egyezséget, amelyet be kell nyújtaniuk a bíróságra jóváhagyás végett.

Ha az eljárás során az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti.

​

Ha az eljárás során az adós és a hitelezők között nem jön létre egyezség és a hitelezők követeléseinek a Cstv. 45/A. § szerinti kielégítésére sem került sor, a bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések (részbeni) kielégítéséről.

​

A felszámoló pert indíthat, ahol az ügyvezető mögöttes felelősség megállapítása esetén magánvagyonával is felelhet a hitelezői követelésekért. amennyiben a felszámoló bűncselekmény gyanúját észleli, büntető feljelentést is tehet.

​

​