Vagyonadó 2027: új részletek és fontos változások a törvényjavaslatban
Vagyonadó 2027:
A jelentős ingatlanvagyon, a vállalkozásokban fennálló tulajdonrészek és a pénzügyi befektetések együttes értéke a tervezett vagyonadó bevezetésével új adózási kérdéseket vethet fel. A 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslat -Vagyonadó 2027-már részletesebben meghatározza, hogyan kellene értékelni a magánszemélyek vagyonát, és milyen szabályok vonatkoznának a cégtulajdonosokra, illetve a holdingtársaságokra.
A változások különösen azok számára lehetnek fontosak, akik jelentős vagyonnal rendelkeznek, vagy vállalkozási részesedéseken keresztül tartanak jelentősebb vagyonelemeket.
A tervezett szabályozás elsősorban az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyeket, valamint egyes vagyonkezelési struktúrákat érintheti. A felkészülés szempontjából különösen fontos, hogy a jelentős vagyon nem kizárólag ingatlanokat és pénzügyi megtakarításokat jelenthet: a vállalkozásokban fennálló tulajdonrészek értékelése is meghatározó szerepet kaphat.
A cikkben bemutatjuk a parlament elé terjesztett javaslat főbb rendelkezéseit, az első tervezethez képest bekövetkezett változásokat, valamint azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyekre a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek és cégtulajdonosoknak érdemes figyelniük.
Fontos: a cikk a 2026. november 5-én rendelkezésre álló törvényjavaslatot ismerteti. A szabályok a parlamenti eljárás során még módosulhatnak, ezért a tényleges kötelezettségeket majd az elfogadott és kihirdetett jogszabály alapján lehet megállapítani.
Kikre vonatkozna a tervezett vagyonadó?
A 2026. október 27-én benyújtott, T/930. számú törvényjavaslat alapján a vagyonadó alanyai négy fő csoportba tartoznának:
belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek;
külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek;
belföldi vagyonkezelési adóalanyok;
külföldi vagyonkezelési adóalanyok.
A tervezett szabályozás szerint az adókötelezettség az egymilliárd forintot meghaladó nettó adóköteles vagyonrészhez kapcsolódna. Fontos azonban, hogy a küszöb elérése önmagában még nem elegendő az érintettség megállapításához: a vagyonelemeket, az értékelési szabályokat és a levonható tartozásokat együttesen kell figyelembe venni.
Belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek
A Magyarországon adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyek esetében főszabály szerint a teljes világvagyont kellene figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Magyarországon található vagyonelemek, hanem a külföldi ingatlanok, bankszámlák, értékpapírok és külföldi társaságokban fennálló tulajdonrészek is relevánsak lehetnek.
A szabályozás alkalmazásakor ugyanakkor a nemzetközi egyezményekből és a törvényjavaslat különös rendelkezéseiből eredő korlátozásokat is figyelembe kellene venni.
Külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek
A külföldi adóügyi illetőségű személyek adókötelezettsége korlátozott lenne. Esetükben elsősorban a Magyarországhoz kapcsolódó, a törvényjavaslatban meghatározott vagyonelemek kerülnének a vizsgálat középpontjába.
Ide tartozhatnak például a magyarországi ingatlanok, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, egyes magyar társasági részesedések, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban fennálló tulajdonrészek.
Vagyonkezelési adóalanyok
A törvényjavaslat külön adóalanyi kategóriaként kezeli a vagyonkezelési konstrukciókat is. Ide tartozhatnak különösen a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyontömegek, a magánalapítványok, valamint az ezekkel azonos vagy hasonló rendeltetésű külföldi konstrukciók.
Ezeknél a vagyonkezelési adóalanyoknál az elkülönített vagyon önálló adózási szempontú kezelése jelenik meg. A szabályozás tehát nem egyszerűen a vagyonrendelő, a vagyonkezelő vagy a kedvezményezett saját vagyonának részeként vizsgálná az elkülönített vagyont.
A belföldi és külföldi vagyonkezelési adóalanyok megítélésénél a létrehozás helye mellett a tényleges irányítás helye is jelentőséggel bírhat.
Mit jelenthet mindez a cégtulajdonosok számára?
Fontos különbséget tenni a vállalkozás és a vállalkozás tulajdonosa között. A hagyományos gazdasági társaságok nem válnának önálló vagyonadó-alannyá, azonban a magánszemély tulajdonos vagyonának részeként a társaságban fennálló részesedés értékét is figyelembe kellene venni.
Ezért egy jelentős értékű vállalkozásban fennálló tulajdonrész akkor is vagyonadózási kérdést vethet fel, ha a tulajdonos a társaság nyereségét nem veszi ki, hanem azt a vállalkozás működésére vagy fejlesztésére fordítja.
A cégtulajdonosok esetében így különösen fontos lehet a társasági részesedések megfelelő értékelése, a tulajdonosi struktúra áttekintése és a kapcsolódó pénzügyi adatok előkészítése.
Mekkora lenne a vagyonadó mértéke?
A benyújtott törvényjavaslat szerint a vagyonadó két adókulccsal működne. Az adó mértéke az egymilliárd forintos értékhatár feletti nettó adóköteles vagyon nagyságától függne.
A javaslat alapján:
1% az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó részére;
1,5% az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó részére.
Fontos hangsúlyozni, hogy az egymilliárd forintos értékhatár nem az adó összege, hanem az adóköteles vagyon azon része, amely felett az adófizetési kötelezettség keletkezne. Az adóalap tehát az adóköteles vagyon igazolt, levonható tartozásokkal csökkentett értékének egymilliárd forint feletti része lenne.
A magasabb, 1,5 százalékos adókulcs nem a teljes vagyonra, hanem kizárólag az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó részére vonatkozna.
A számítás során ezért két lépést kellene elkülöníteni: először meg kellene határozni a nettó adóköteles vagyont, majd ebből le kellene vonni az egymilliárd forintos értékhatárt. Az így kapott adóalapra kellene alkalmazni a megfelelő adókulcsot vagy adókulcsokat.
A tényleges adóteher meghatározásához azonban nem elegendő a vagyonelemek értékét egyszerűen összeadni. Az egyes vagyontárgyakra, ingatlanokra és vállalkozási részesedésekre vonatkozó értékelési szabályok, valamint a levonható tartozások köre egyaránt befolyásolhatja az adóalapot.
A jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek és cégtulajdonosoknak ezért különösen fontos lehet a vagyoni helyzet előzetes felmérése és a számításhoz szükséges dokumentáció megfelelő előkészítése.
Hogyan változtak a vállalkozási részesedések értékelési szabályai?
A törvényjavaslat részletes szabályokat határoz meg a vállalkozásokban fennálló tulajdoni részesedések értékének megállapítására. A tőzsdén jegyzett társaságok esetében az értékelés alapja a piaci árfolyam, míg a nem tőzsdei cégeknél a társaság saját tőkéjét és jövedelemtermelő képességét egyaránt figyelembe kellene venni.
A nem nyilvánosan forgalmazott társaságoknál a számítás főszabály szerint a saját tőke egyharmados és az utolsó három év átlagos adózott eredményéből meghatározott hozamérték kétharmados súlyozásával történne. A javaslat ugyanakkor a 100 millió forintot meg nem haladó saját tőkéjű társaságoknál egyszerűsített értékelést is lehetővé tenne.
A nagyobb saját tőkéjű vállalkozásoknál a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbség, vagyis a rejtett tartalékok is befolyásolhatják a részesedés értékét. A kisebbségi tulajdonrészekre meghatározott feltételek mellett értékcsökkentés is alkalmazható, de a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát a szabályok szerint össze kell számítani.
Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozási részesedések értéke jelentősen eltérhet a beszámolóban szereplő könyv szerinti értéktől. A cégtulajdonosoknak ezért különösen fontos lehet a társaság vagyoni helyzetének, eredményességének és tulajdonosi struktúrájának előzetes áttekintése.
Új szabályok a holdingtársaságoknál
A törvényjavaslat pontosítja a holdingtársaság fogalmát, ami azért fontos, mert ezeknél a vállalkozásoknál eltérő, saját tőke alapú értékelési szabály alkalmazható.
Az első tervezet még elsősorban azt vizsgálta, hogy a társaság eszközeinek legalább 90 százalékát más társaságokban fennálló részesedések teszik-e ki. A benyújtott javaslat azonban már a társaság elsődleges működési célját is figyelembe veszi: a holding fő tevékenységének más társaságokban fennálló részesedések birtoklására és az azokon keresztüli irányításra kell irányulnia.
A 90 százalékos arány számításánál ráadásul a részesedéseken túl bizonyos más eszközök – például pénzeszközök, értékpapírok, saját használatú ingatlanok és a tulajdonolt társaságokkal szembeni követelések – is figyelembe vehetők.
A módosítás következtében a holdingminősítés már nem pusztán a mérleg eszközösszetételétől függ: a társaság tényleges működési célját is vizsgálni kell. Ezért a kedvezőbb értékelési szabály alkalmazhatósága minden esetben egyedi elemzést igényel.
Ingatlanok értékelése és a NAV értékelési modellje
Az ingatlanok értékének meghatározására a törvényjavaslat kötött értékelési sorrendet állapítana meg. Elsőként a megelőző 12 hónapban történt ügylet értékét kellene figyelembe venni. Ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, a korábbi vételár indexált értéke, ezt követően pedig – az érintett ingatlantípusoknál – a NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje szolgálhatna alapul. Végső esetben független szakértő által meghatározott forgalmi érték is alkalmazható lenne.
A benyújtott javaslat a NAV modelljét már nemcsak lakásokra, hanem üdülőkre, telkekre és bizonyos mezőgazdasági ingatlanokra is kiterjesztené. Fontos garancia, hogy ha az adózó a modell használatakor valós adatokat ad meg, az adóhatóság csak annak bizonyításával térhetne el az így kapott értéktől, hogy az adózó hibás adatokat szolgáltatott.
A javaslat a szakértői értékelések szabályait is szigorítaná: a jogszabályi előírásokat súlyosan megsértő értékelőkkel szemben jogsértésenként 100 ezer forintos bírságot lehetne kiszabni.
A külföldi illetőségű adóalanyok magyarországi ingatlantartó társaságokban fennálló részesedésénél további pontosítás, hogy az ingatlan megszerzéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó, igazolt tartozások is figyelembe vehetők lennének. Ez az első tervezethez képest fontos könnyítést jelentene.
Mi a helyzet a műtárgyakkal, ékszerekkel és járművekkel?
A törvényjavaslat egyes nagy értékű ingóságokat is bevonna a vagyonadó szempontjából figyelembe veendő vagyonelemek körébe. A személyes használatú tárgyak és a szokásos lakásberendezési eszközök főszabály szerint mentesülnének, azonban kivételt jelentenének a meghatározott értékhatárt meghaladó vagyontárgyak:
a 3 millió forint feletti értékű műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek;
a 10 millió forint feletti értékű járművek.
Az értékhatárok tehát nem általános adómentességet jelentenek: az ezek fölötti értékű tárgyakat a törvényjavaslat szerint figyelembe kellene venni a vagyon megállapításakor. Különösen fontos lehet ezért a nagy értékű ingóságok megfelelő nyilvántartása és értékük alátámasztása.
Bevallás, adófizetés és az első érintett időpont
A benyújtott törvényjavaslat szerint a vagyonadó évente fizetendő közteher lenne. A tervezett hatálybalépés időpontja 2026. december 15., az első adókötelezettséget pedig a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot alapján kellene meghatározni.
Az első bevallási és adófizetési határidő a javaslat szerint 2027. augusztus 31. lenne.
A szabályozás önadózáson alapulna, vagyis az érintetteknek maguknak kellene megállapítaniuk az adóalapot és az adó összegét, valamint megőrizniük az ezt alátámasztó dokumentumokat.
Főszabály szerint bevallást azoknak kellene benyújtaniuk, akiknek tényleges vagyonadó-fizetési kötelezettségük keletkezik.
A vagyonátrendezések és az adóelkerülés kockázata
A törvényjavaslat külön rendelkezésekkel akadályozná meg az adókötelezettség elkerülését célzó vagyonátrendezéseket. Ennek keretében az adóhatóság a vagyonadó bevezetéséről szóló, 2026. május 14-i kormányzati bejelentést követően végrehajtott egyes ügyleteket is vizsgálhatná a rendeltetésszerű joggyakorlás szempontjából.
Ezért a vagyon átruházásakor, tulajdonosi szerkezetének átalakításakor vagy vagyonkezelési struktúrába történő elhelyezésekor különösen fontos a jogügyletek valós gazdasági tartalma és megfelelő dokumentálása.
A vagyon átrendezése önmagában nem jogellenes, azonban az adókötelezettség elkerülését célzó, nem rendeltetésszerű konstrukciók jelentős adókockázatot hordozhatnak.
Mire érdemes már most felkészülni?
A jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező magánszemélyeknek és a vállalkozások tulajdonosainak érdemes már most áttekinteniük a rendelkezésre álló adatokat és dokumentumokat.
A felkészülés során különösen az alábbiakra célszerű figyelni:
A vagyonelemek összegyűjtése: ingatlanok, társasági részesedések, pénzügyi befektetések és más jelentősebb vagyontárgyak áttekintése.
A tartozások igazolása: a figyelembe vehető kötelezettségek és az azokat alátámasztó szerződések összegyűjtése.
A vállalkozási adatok rendszerezése: beszámolók, saját tőkeadatok, eredménykimutatások és tulajdonosi viszonyok ellenőrzése.
Az értékelési kérdések feltárása: annak meghatározása, hogy mely vagyonelemeknél lehet szükség további adatokra vagy szakértői értékelésre.
A pénzügyi következmények felmérése: egy esetleges adófizetési kötelezettség hatásának vizsgálata a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokra.
Különösen fontos szempont, hogy a jelentős vagyon nem feltétlenül jelent ugyanekkora szabadon felhasználható pénzösszeget. Ha a vagyon jelentős része ingatlanban vagy működő vállalkozásban van, az esetleges adófizetési kötelezettség a pénzügyi tervezést is érintheti.
Mivel a szabályozás még törvényjavaslat, célszerű folyamatosan figyelemmel kísérni a jogalkotási folyamatot, és a végleges rendelkezések ismeretében aktualizálni az előzetes számításokat.
Miben segíthet a jogi és adózási felkészülés?
A tervezett vagyonadó bevezetése összetett adózási, számviteli és jogi kérdéseket vethet fel.
A magánszemélyek és cégtulajdonosok esetében nem elegendő csupán a vagyonelemek értékét összeadni. A tulajdonosi viszonyokat, a tartozásokat, a társasági részesedések értékelését, a vagyonkezelési struktúrákat és a kapcsolódó jogügyleteket együttesen szükséges áttekinteni.
A megfelelő felkészülés ezért adótanácsadói, számviteli és jogi szaktudás összehangolását igényelheti.
Kérdése van a tervezett vagyonadóval kapcsolatban?
Ha jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, vállalkozásban van tulajdonrésze, vagy szeretné felmérni, hogy a tervezett szabályozás milyen hatással lehet az Ön vagyoni helyzetére, érdemes időben szakmai segítséget kérnie.
A Major Gábor Ügyvédi Iroda jogi és adózási szempontból segíthet a lehetséges érintettség, a tulajdonosi struktúrák és a kapcsolódó kockázatok áttekintésében.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és tekintsük át, milyen felkészülési lépések lehetnek indokoltak az Ön helyzetében.
Jogi tájékoztatás
A cikkben bemutatott vagyonadó-szabályozás a 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslaton alapul. A javaslat a cikk megjelenésének időpontjában még nem tekinthető elfogadott és hatályos jogszabálynak, ezért annak rendelkezései a parlamenti tárgyalás során módosulhatnak.
A cikk kizárólag általános tájékoztatási célt szolgál, nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak, és nem helyettesíti az egyedi körülmények alapján végzett szakmai vizsgálatot. A tényleges kötelezettségeket minden esetben a véglegesen elfogadott és kihirdetett jogszabályok alapján kell megítélni.
